GYIK, FAQ, Kisokos, Tudástár, Szakmai ismeretek – 

Ez egy olyan többlet szolgáltatás Vevőink érdekében, melynél az adott szabad falnyílás figyelembe vételével  gyártható le az ajtó, legfeljebb 110 cm szélességű  és 224 cm magasságú falnyílásokhoz, egyszárnyú kivitelben. Kétszárnyú termék esetén a falnyílás max. szélessége 180 cm is lehet.

A falnyílás méretei

Felületek osztályzása

Beltéri ajtó felület borításokról van szó, melyek reálisan adják vissza pl. a természetes faanyag megjelenést, de használati tulajdonságaik eltérnek. A dekorfelület egy megbízható, jó használati értékű beltéri ajtó borítását adja közepes igénybevételre, míg a CPL laminátum kimagasló kopás, karc és ütésálló borítást biztosít, mindkettő változatos szín és minta világgal. Mindkét felület borító anyag alaprétege nyomdai eljárással készül, de a dekor fólia felületét savra keményedő lakk, míg a CPL laminátum felületét kemény műgyanta borítja.

Laminált ajtólapok fóliázása

Az ajtólapok felület borítása, vagy alkatrészeik készülhetnek hőprésekkel, folyamatos hengerprésekkel (kasírozás), membránpréseléssel, vákuumpréssel és kasírozással.  A hőprés és hengerprés berendezések alapvetően a nyomás és hőközlés egyidejű alkalmazásával dolgoznak sík felületek borításánál, míg a vákuum és membránprések jellemzően a felület megmunkált vagy alakos tárgyak, ajtóalkatrészek bevonásánál használtak. A kasírozás jellemzően mart, párhuzamos élű léc jellegű elemek bevonásánál használatos, itt alacsony nyomást és hőre lágyuló ragasztóanyagot alkalmaznak.

Két olyan anyagról van szó, melyeket az ajtógyártásban is felhasználnak nagy mennyiségben. Az MDF közepes sűrűségű farost lemez angol eredetű betűszava, ez a mart felületű ajtók és tokalkatrészek alapanyaga, míg a HDF nagy sűrűségű farost lemez betűszava, amit főleg felület borító lemezek gyártására használnak.

Igen, az ilyen termékek egyrészt az alkalmazott kiváló alapanyagok, másrészt a gondos megmunkálás révén, nem utolsó sorban az igényes felület kezelés alkalmazásával  előállítva, kimagasló minőségű, esztétikus, magas értékű beltéri ajtókat jelenítenek meg.

Alapvetően arra kell ügyelni, hogy az ajtólap szerkezete és felület borítása legyen alkalmas az ilyen környezetben történő alkalmazásra. Laminált borító felület és forgácslap belső lapkitöltés megnyugtató eredményt adhat. Érdemes az ajtólapok alsó, nem lezárt élét viaszos anyaggal kezelni beépítés előtt, hogy a környezetből származó nedvességtartalom ne hatolhasson be az ajtólap keretanyagába.

A szellőzőmegoldásokat pedig feltétlenül ajánljuk!

Gyakori, hogy egy beltéri ajtó esetében Vásárlóink komoly áthallás csillapítást kívánnak meg. Meg kell mondanunk, ez részben illúzió. Önmagában csak egy ajtóra bízni a hangcsillapítást nem ad eredményt. Az épületszerkezet, az ajtó beépítési módja, alapvetően befolyásoló tényező. De azért tudunk az ajtó révén is sok mindent tenni! Néhány javaslat: válasszunk forgácslap betétet az ajtó belső kitöltésére, ami az alap20-22 dB csillapítással szemben 27-29 db hanggátlást ad, továbbá javasolt az ajtólap alsó élébe automata küszöb beépítése, ami további 3-4 dB csillapítást ad. Összességében így elérhető a 32-34 dB hanggátlás egy átlagos beltéri ajtónál. Nem szabad ugyan akkor elfelejtkezni a tokok hangvezetés csökkentéséről sem, amit a beépítő-rögzítő hab szakaszok közötti rések ásványgyapottal történő kitöltésével lehet elérni.

Nem fogunk tudni fekete-fehér választ adni.

Beltéri ajtós termékmenedzserünknél furnér ajtót látnának, ő a fa minőségében és az asztalos szakértelmében hisz. Cégcsoportunk tulajdonosa laminált ajtókat építtetett be, míg kereskedelmi vezetőnknél gyárilag festett, felületkezelt fenyő ajtók vannak. Marketingesünk CPL ajtókat vásárolt, hétvégi házukba pedig dekor ajtókat. Van olyan kolléga, aki letisztult, „minimal” stílust kedvel, nála festett MDF ajtók vannak.

Egyértelmű javaslatunk sajnos nincs. Abban tudunk segíteni, hogy hova mit NEM javaslunk. Jó döntés több is van.

A mai korszerű beltéri ajtó szerkezetek az építkezés-felújítás utolsó fázisában, tehát már festett belső tér esetén helyezendők el, mivel alkalmazásuk kiegészítő kőműves munkákat nem igényelnek.

Az ajtó nyitásiránya

Nem olyan bonyolult: álljon az ajtója azon oldalára, ahonnan látja a pántokat. Melyik oldalon látja? Bal oldalt? Akkor balos ajtója van.

Állítás jellemzően nem szükséges, de számolnunk kell olyan behatásokkal, mint pl. kisgyerek a kilincsbe kapaszkodva, hintának használja az ajtót. Tudjuk, ez szélsőséges példa, de előfordul!  Másik eset, hogy a beltéri ajtóknál alkalmazott rugalmas (EPDM) tömítés a használat során tömörödik, és az ajtó kissé kotyogós lesz. Mindkét esetben a pántok szerelőfuraton keresztül történő állításával, imbuszkulcs segítségével, végezhető el az után állítás, de ez jellemzően évek múlva lehet aktuális. A karbantartás más tekintetben a tömítés enyhén szilikonolajos ronggyal való áttörlésével és a zárszerkezet grafitos kenésével történhet. A felületek semleges, nem koptató hatású tisztítóanyag alkalmazásával, nyirkos ronggyal végezhető.

A színválasztás elsősorban esztétikai kérdés, és itt általában a hölgyeké az utolsó szó. Javaslataink nyilván lehetnek: szűkebb helyekre világosabb ajtó, harmonizáljon a padlóval, parkettával, bútorzattal, gondoljuk át a család összetételét (gyermekek, idősek, stb). A legfontosabb, hogy ezt az ajtót évekig nézegetni fogják, fontolják meg a döntést, főleg annak fényében, hogy az ajtók a nagy felület miatt dominálni fognak a belső tér hangulatában.

Ha mindezeken túl vagyunk, egyeztessenek kollégáinkkal nyitásirányokról, hiszen a lakás és az ajtók „használata” legalább olyan fontos, mint az esztétikum. Fény-átjárás tekintetében gondoljuk meg az üvegezési lehetőségeket, figyelembe véve a gyermekek biztonságát is. A kilincsek kiválasztása meglepően fontos kiegészítő eleme a döntésnek, szerencsére több száz variánsot tudunk felmutatni Önöknek. Beltéri ajtók esetében a hang és hőszigetelés kérdése nem mindig merül fel, de adott esetben kollégánkkal ezt is körbejárhatják.

Valóban, a lap belső szerkezete esetenként lényeges. A lap hanggátlása, klimatikus ellenálló képessége eltér a különféle betéttípusok esetén.

Az ajtólap kitöltési lehetőségei

A könnyített, méhsejt papírrács betét terhelhetősége kiváló, de párás, nedves, környezetben kevésbé időtálló, míg az üreges vagy tömör forgácslap betétezés jobb klíma állóságú, nagyobb igénybevétel viselésére alkalmas. A papírrács betét egy méhsejt szerkezet, ami a lapfelület 10-12 kp/cm2 terhelhetőségét biztosítja, gyakorlatilag egy felnőtt ember súlyát is, ráállva, biztonsággal elviseli. Az ilyen lapszerkezet terhelhetőségét, merevségét, a papírrács betét sok-sok ragasztott kapcsolódása adja a borító lemezzel.

Az üreges vagy tömör forgácslap, ami a kétoldali lemezborítás között kerül elhelyezésre,  kimagasló mechanikai tulajdonságokat biztosít a lapszerkezetnek, növelve annak klimatikus ellenálló képességét.

Természetesen van funkciója, nem is kevés: átengedi a fényt, vagy annak egy részét. Ennek van gyakorlati haszna, emellett a lakás hangulatát a belső fényviszonyok is nagyban meghatározzák, és természetesen akár a villanyszámlánkon is látható eredményeket produkál.

Rengeteg üvegezési opció van, és ezt megsokszorozza a széles üvegválaszték.

Nem. Az ajtó műszaki szerkezet, még ha nem is olyan összetett, mint egy űrhajó. A helyes beépítés nagyban befolyásolja az ajtó későbbi viselkedését, a garanciát, a minőség megtartását.

Természetesen érthető, hogy gyakran bosszantó olyan dologra pénzt áldozni, ami egy szakembernek „pikk-pakk” megy. De hát ő ezért szakember. Önök másban jók, a beépítők ebben, ez a szakmájuk.

Egy példa: egyik irodista kollégánk a nagynénjének felajánlotta, hogy egy szoba laminált padlóját lerakja. Megvette a kiegészítőket, felkészült szerszámokkal, nekiállt. Egész hétvégén csinálta a testvérével, jól elfáradtak, nem lett a legszebb, talán ropog is itt-ott, és megspóroltak kb 12000 Forintot. Megérte? (Többet erre nem vállalkozik, azt mondta…) Az ajtóbeépítés ennél ráadásul bonyolultabb.

Arról nem is beszélve, hogy a megrendelést helyszíni felmérés kell, hogy megelőzze, különben végzetes és költséges hibákat követhetünk el, mondjuk egy rossz méretben rendelt ajtó esetén.

Az élképzés

Olyan műszaki szakszó, ami egy ajtólap záródási pontjainál, a lap 3 oldalán található aljzatot jelenti. Célja a hézagmentes zárás, a huzatérzet csökkentés megvalósítása. Beltéri ajtóknál ennek mérete 25 x 13 mm, és a lapfelülettel harmonizáló borítóanyaggal van lezárva.