Az ipari forradalom volt az, ami a famegmunkálásban is robbanásszerű fejlődést hozott, és lehetővé tette a korábbi súlyos szerkezetek helyett a könnyebb, vagy könnyített ajtószerkezetek létrehozását. Ehhez szolgáltak már az első vízzel hajtott fűrészmalmok, melyek már képesek voltak termelékenyen, nagy mennyiségű lécárút gyártani, amit az ajtólapok belső szerkezetében használtak, többek között, távtartóként, kiváltva részben a tömör anyagokat.
Ezt követően indult meg, tulajdonképpen a mai szemmel még súlyos, de már nem tömör faanyagból készült ajtók előállítása.
Címkérdésünkre az első válasz tehát megszületett: lécbetét az ajtólap belsejében. De, haladjunk tovább!
Bizonyos időszakokban, és ez sajnos háborúkhoz köthető, amikor a famegmunkálás kapacitásait más használta fel, szomorú, de lőszeres láda és koporsó, sajátságos konstrukciókat találtak ki, mintegy anyagkímélés jelleggel, ezek voltak a lemezbetétes ajtók.
A keretszerkezetbe rétegelt lemezt helyeztek el, ami azon kívül, hogy az átlátást megakadályozta, zárt felületet teremtve, semmiféle szigetelési képességgel nem bírt. hasonlóan a betéthez, a kereteket teljes felületükön is lemezzel, rétegelt lemezzel, is borították más típusoknál.
Amikor nem szükséghelyzetek voltak, azért készültek igen szép ajtók is, de ezek nem a tömegtermelést jelentették.
A könnyített ajtószerkezetek előfutára az a konstrukció volt amit az 1940-es évek elején kezdtek el gyártani, ez egy belső lemezráccsal készült, a rácsot élére állított lemezcsíkok fésűs illesztésével összeállított háló képezte. Ez a konstrukció a közel-múltig fennmaradt, az 1980-as években pl. Romániában még gyártottak ilyen lemezelt ajtókat (és szállították Magyarországra nagy mennyiségben!). Előnye volt ennek a szerkezetnek, hogy a betétrács révén megszűnt a felületek hullámosodása, kidudorodása-beszívódása, ami a megelőző lemezelt szerkezetekre jellemző volt.
A világ, és benne az ipari technológiák fejlődtek, és a különféle betételemek gyártása megkezdődött, megteremtve a mai korszerű ajtólap gyártás anyagigényét.
Rájöttek, hogy a viszonylag nehéz és bonyolultan előállítható lemezcsík rácsszerkezet helyett, hasonló merevséget biztosító méhsejt papírrács betétet is lehet alkalmazni.
Ez az anyag kiváló merevséget biztosít a lapszerkezetnek, annak révén, hogy m2-ként közel 9.000 ponton kapcsolódik ragasztóval a kétoldali lemezborításhoz, ami a teljes felület esetén több, mint 40 kp/cm2 terhelést visel el. Címkérdésünkre tehát a második válasz: méhsejt papírrács betét van az ajtólap belsejében.
Ez a betétanyag, illetve az evvel készült beltéri ajtó igen kedvező árfekvésével, könnyű szerkezetével, méltán piacvezető az eladási statisztikákban, függetlenül attól, hogy a borítása dekorfólia, CPL melamin acryl laminátum, vagy természetes fafurnér.
