A beltéri ajtók egy külön csoportjával ismertetjük meg Önöket, a beltéri tolóajtóval. Ezeknek az ajtóknak közös jellemzője, hogy falsíkkal párhuzamosan működnek, nyitásuk a helység mélysége felé nem igényel helyet.

Telepítését tekintve két beltéri tolóajtó típus létezik, a fal előtt futó és a falban futó. A fal előtt futó megnevezés találó, de a falban futó némi magyarázatra szorul, tekintve, hogy a falban nem tud semmi futni! Igyekszünk most némi magyarázattal szolgálni mindkét beltéri tolóajtó típusról.

A fal előtt futó beltéri tolóajtó egy felső karnis szerkezetre épített sínrendszeren fut, a karnis részt az ajtó felületi megjelenésével azonos borítással látják el. Ez lehet festett, dekorfóliás, CPL laminátum vagy furnér. Az ajtó mérete általában egyszárnyú kivitelnél 75-100 cm névleges szélességű, magassága általában 205 cm, illetve egyedi méret esetén ez a 240 cm-t is elérheti. Lehetőség van a fal előtt futó beltéri tolóajtó kétszárnyú kialakítására is, azonban ezt korlátozza a vasalatok gyártási mérete, és az ajtólapok lehetséges szélességi mérete.
Nyitási, helyesebben tolási irányát, mint egy nyíló ajtónál, a beltéri tolóajtó esetében is előre meg kell határozni, ha balos az ajtó, balra fut ki a falnyílás elől, ha jobbos, ez a jobb oldalra történhet. Kétszárnyú termék esetén értelem szerűen mindkét oldalra van kifutása a szárnyaknak. A függesztő sínen futnak a lapot függesztő „kocsik”, melyeken állítási lehetőség van magassági irányba a pontos futás érdekében. Ugyan ezen a sínen találhatók a végállás ütközők, melyek biztosítják, hogy a beltéri tolóajtó ne tudjon túlfutni, vagy a karnis szerkezetnek ütközni. A végpontokon villás elemek csillapítják az ütközést, gumi betéttel (gyártótól függően). Tekintve, hogy a fal előtt futó beltéri tolóajtó egy üres falnyílás előtt fut, általában szokás, hogy a terméket kombinálják egy átjáró tokkal, így adva esztétikus megjelenést a beltéri tolóajtónak.
A lap alatti vonalban a padozatra egy vezető profil kerül, ami az ajtólap megvezetését, lengés mentességét biztosítja.
Mivel ennél a típusnál nincs kemény záródás, a fal előtt futó beltéri tolóajtó hang és huzat gátlása szerény. Az ajtólap ellátható húzókagylóval és zárral is, a zár jellemzően u.n. horogzár, amelynek nyelve kampóként záródik a tokszerkezethez.

Kétszárnyú tolóajtó

A falban futó beltéri tolóajtó szerkezete egy kissé bonyolultabb, ugyanis itt egy vezető-tartó szerkezetet, ami egy gipszkarton szerkezet tartóváza, először be kell építeni a kívánt falszakaszra, majd az ajtólapokat felszerelni a futószerkezettel együtt a sínre, nem megfeledkezve a végütköző-csillapító elemekről, majd ha ez kész, következhet a burkolás gipszkartonnal. Ennél a beltéri tolóajtó szerkezetnél nincs szükség karnis rendszerre, mivel az előre gyártott fém tartóváz látja el ezt a funkciót, viszont a végleges befejezés egy két részre osztott tokszerkezettel történik, mely a falkávákat takarja mindkét oldalon. Amennyiben kétszárnyú kivitelben készül a falban futó beltéri tolóajtó, mód van a korrekt aljazatos vagy nútos (árkolt) záródásra középrészen, ami jelentősen javítja a beltéri tolóajtó hanggátlását és porzárását. Az osztott tokszerkezet ajtólap közeli vonalára kefesort szerelnek az igényesebb termékeknél, ami a porzárást segíti.
Befejező műveletként a fém szerkezetet lezárják gipszkarton lapokkal, így a teljes rendszer takart lesz és a falban futó beltéri tolóajtó csak mint nyílászáró látható. Kiemelt figyelem szükséges ennél a szerkezetnél beépítés, beállítás során, mivel a gipszkartonozás után a szerkezet már csak rombolással férhető hozzá!

Léteznek, kisebb gyakorisággal, beltéri tolóajtó rendszerek, melyeknél több lap mozog egymással párhuzamosan, több sínen, de ezek nem túl járatos megoldások lakások esetén. Meg kell említeni fentieken túlmenően, hogy a beltéri tolóajtók már a XVIII.századtól készültek, de azokban az időkben falazott szerkezetek közé kerültek beépítésre, esetenként oly módon, hogy az egyik vagy mindkét oldalon bontható tapéta ajtók vagy fa burkolatok segítették a működési hibák, megszorulások, elhárítási munkáit.