Minden nyílászáró esetében így a beltéri ajtók beépítésénél is ügyelni kell a függő és vízszint meglétére, ezért előfordul, hogy a padló és tok alja valamint a falazat és borítások között hézagok lehetnek.
Beépítésnél sosem az előző beépítést kell alapul venni vagy a falazatot, hanem a függőhöz, és vízszinteshez kell alkalmazkodni.
Az ajtólapok eltérésére létezik egy tűréshatár érték mely a 2000 mm – ben 0 – 5 mm között nem adhat okot minőségi kifogásra.
Ennek megállapítása egy 2000 mm – es vízmértékkel vagy egy egyenes léccel történik az ajtólapnak szorítva és így mérhető pontosan az eltérés mértéke.
A beltéri ajtólapok alatt lévő működési hézag mérettartománya maximum 12 mm.
Ajtólap alsó vízszintes része mindkét oldalon és minden esetben vissza van marva, hogy elkerüljék az esetleges elakadást és a fólia lepattogzását.
Fóliás és festett beltéri ajtóink küszöb nélkül kerülnek legyártásra, de azok kérésre külön rendelhetők.
Az ajtólap alsó sík része nincs lefóliázva sem kezelve semmilyen anyaggal, mert az szerkezet ezen a ponton szellőzik. Ennek lezárása csak a nedvestéri helyiségek esetén javasolt saválló lemezzel.
A tok alsó részét a padló találkozásánál igény szerint lehetőség van minden helyiségnél szilikonnal körbe kenni, de legfőképp a nedvestéri helyiségek esetén javasolt.
Egyes gyártók és bizonyos fólia anyag használata esetén a lap síkja, az él/falc zárás és a tok felület borító anyaga között árnyalati eltérések előfordulhatnak.
A zár hely magassági mérete gyártónkét eltér, ezáltal a kilincs magasság eltérhet gyártó és gyártó között. Valamint ha az ajtólap magasságán változtatnak, ekkor is módosul a kilincs magasság.
A kifutó üveges ajtók tokra való záródása esetén hézag illetve fény átvilágítás előfordul. Ez szintén gyártónként eltér, de a falcolatlan kivitelű ajtó szerkezet erre megoldás lehet.
Kétszárnyú ajtók közép záró eleme a Stulp nem fut végig az ajtón (3 – 5 mm-el rövidebb), így ott a fény átszűrődik. Ez egyaránt érvényes a kültéri nyílászárókra és tolóajtókra is.
