Ajtóban otthon vagyunk 1.
avagy
A beltéri ajtók fejlődése a XX. – XXI.. században.
Nincs olyan nap életünkben, amikor ne találkoznánk beltéri ajtókkal, amit tudomásul veszünk, hogy ott vannak, használjuk, de úgy véljük, nem sokan gondolnak arra,, hogy csak a közelmúlt néhány évtizede milyen változásokat hozott ezeknél a tárgyaknál.. Nem célunk, hogy évszázadokra visszatekintsünk ezekre a „társainkra”, de álljon itt néhány valóban mesteri, talán nem elfeledett, darab.
Kilincs – kézfogó másképp
Visszatérve a közelmúlt ajtóihoz, talán néhányunknak még él emlékezetében az 1950-es, 60-as évek ajtói, annak a „hősi” korszaknak a termékei, mikor is a hazai lakásépítésben domináltak a lemezelt ajtók, tele, vagy részben üvegezett kivitelben. Ezek az ajtók arról voltak hírhedtek, hogy hajlamosak voltak „követni” az időjárás változását, nevezetesen hol felpúposodott a borító lemez, hol behúzódott, látványos módon. Ennek nagyon egyszerű magyarázata volt, a nem kitöltött keretszerkezetre ragasztott borító lemezek, amik eleinte rétegelt lemezből, később farost lemezből készültek, a szerkezeten belüli páranyomás változást követve, kitágultak – összehúzódtak.
Színben, felületi megjelenésben nem volt valami nagy tobzódás, vagy natúr, vagy fehér volt a választék. A mottó: „Eszi, nem eszi, nincs más.”.
Múltak az évek, és némi változás jelentkezett a beltéri ajtók piacán, felbukkantak a román beltéri ajtók és a formanyomott lemezes, többnyire palló vagy geréb tokos ajtók. Ezek még mindig megkívánták a kőműves munkával történő beépítést, de már kissé színesebbek voltak elődeiknél. Konstrukcióban alig, de felület borításban volt jelentős változás, mivel a román ajtók furnérozott felületűek, míg a formanyomott lemezes ajtók alapfestett kivitelűek voltak – ezeket mindenki festhette, lazúrozhatta. Ez utóbbi típus élete napjainkig tart.
Román beltéri ajtók pácolt, lakkozott és festett kivitelben
Áttörést a hazai ajtó fronton a 80-as évek második fele hozott, mikor megjelent a piacon az utólag szerelhető, átfogó tokos ajtó, ami már nem igényelte a kőműves munkás beépítést. Ha már itt tartunk, néhány, a trendekkel is kapcsolatos információ a tokokhoz:
a napjainkban használatos tokok tudják azt biztosítani, hogy a változatos falvastagsághoz mindenkor a megfelelő, és a kisebb falvastagság különbségekhez igazodó, a felületek borításával egyező színvilágú tokok álljanak rendelkezésre. Ezek a tokok, különböző borítás szélességgel, rátakarnak a falsíkra, így valóban igaz az állítás, hogy akár készre festett falnyílásokba is minden nehézség nélkül beépülhetnek. Az átfogó tokok mellett van egy, az utóbbi években igen kedvelté váló tokszerkezet, ami a falsíkba épülhet be, mint régebben egy tapéta ajtó, ezt nevezzük falsíkba álló toknak.
Visszatérve az ajtólapokhoz, a 80-as években beléptek a piacra a korábban csak bútorgyártási technológiákban alkalmazott dekorfóliás termékek, igaz, a kezdetekben eléggé visszafogott színválasztékkal.
A tele ajtók mellett megindult az üvegezett kivitelű ajtók gyártása is hazánkban, ami már komoly előre lépés volt formai, esztétikai megjelenést tekintve.
Formanyomott fóliás és festett ajtók
Dekorfóliás ajtók induló színválasztéka
A kezdeti üvegezési formák
Ezek az ajtók voltak az előfutárai a mai beltéri ajtóknak, innen indult el hazánkban az alkalmazott fejlesztés, és napjainkban úgy formai, színvilágbeli továbbá borítóanyagok tekintetében a választék szinte korlátlan. Szeretnénk most végig vezetni Önöket a 90-es évek elejétől indult fejlesztési – fejlődési folyamaton, demonstrálva, hogy szinte kizárt az, hogy a Vásárló ne találja meg a hozzá legközelebb álló színt, vagy formai kialakítást, szerkezeti megoldást.
Kezdjük tehát a dekorfóliás ajtók új generációjával, ahol úgy a felületek színvilága, mint a szerkezeti megoldások gyökeresen megváltoztak.
Először néhány mondatban a borító anyagokról. Kezdetben jellemzőek a pasztelles fa színállások és 1-2 markánsabb sötét szín volt a jellemző, pl. wenge, macasar.(lásd előzőekben).
Követve az európai színtrendeket a 2005 – 2010 közötti időszak hozta divatba,, és természetesen a választékba, a részben határozottabb, markánsan erezetes dekorokat, másrészt a szürkés árnyalatokat (ha nem is a szürke 50 árnyalatát!).
Mire is kell itt gondolnunk? Nos:
Dekor színek
CPL színek
Prémium színek
Ez a színválaszték egy kiragadott mintasor egyik szállítónk ajánlatából, ehhez társulhat, a különféle termékcsoportokból további 28 szín, struktúra.
A felületi megjelenés mellett, természetesen változtak a konstrukciók is, szinte hónapról – hónapra tudunk újdonságokat bemutatni Partnereinknek.
Az alapkivitelt a más említett dekorfóliás típusok adják, amihez ma már társul egy festett dekor felületű termékcsalád is. Ez utóbbi érdekessége, rendkívül vonzó ára mellett az, hogy a felület már nem csak egy dekorfólia, hanem egy erezetnyomott, kemény lakkozott borítást tartalmaz.
Jelentős az idők folyamán bekövetkezett formai – megjelenésbeli fejlődés, a sima, egyszerű
formától az egyre inkább „mívessé” váló kialakításig, fémcsíkozásig, akár körablak beépítésig.
Üvegezési formaváltozatok
A formai megjelenés mellett, mint említettük, jelentős a fejlődés a műszaki tartalom tekintetében is évről – évre, így megjelentek a rejtett pántos, egyenes lapélű típusok, melyek már nem állnak ki a tok síkjából, hanem abba bele simulnak. A rejtett pánt a korábbi fix zsanérokat váltotta, sokkal komplexebb, kiválóan beállítható tulajdonságokat biztosítva.
Ezeknél debütált a mágneses elven működő zárszerkezet, aminél már nincs a lap élénél kiálló kilincsnyelv, hanem a záródás egy állandó mágnes révén történik, kímélve a tok érintett részét.
Hogy érthető legyen, bemutatjuk ezeket a szerelvényeket.
A legújabb mágneses rendszerű zár síkba záródó ajtóba épül be, esztétikusabb és zavar mentesebb zárást biztosítva, mint a korábbi kilincsnyelves zárak.
A szerelvények fejlődése szolgálta az egyre letisztultabb termékek létrejöttét, de ezek mellett természetesen változtak, új típusokkal gazdagodtak a beltéri ajtó sorozatok. Egyre többen igényelték a klasszikus üvegezési formákon túlmenően a nagyobb, egybefüggő, üvegfelületeket, melyek még jobb bevilágítási – átvilágítási tulajdonsággal bírnak, így az üvegbetétes és teljes üveglapos ajtó egy újabb irányt szabtak .
Tudni kell, minden egyes nagy üvegfelülettel bíró ajtóban kizárólag edzett, vagy edzett – ragasztott biztonsági üveg kerül felhasználásra a későbbi használat maradéktalan, biztonságos, kiszolgálása érdekében. Egyes típusoknál az üvegbetét kombinált a két függőleges oldalon befogó lemezelt vagy keret szerkezettel, míg más típusok kizárólag üveg lappal készülnek.
Az üvegajtók fejlődését természetesen kísérte az alkalmazandó szerelvények, pántok, zárak, kilincsek, egyre bővülő választéka, mert a vevőigény ezt diktálta.
Befogott üveglapos ajtók néhány példája::
Talán még változatosabb, színesebb választékot adnak az önálló, önhordó, üvegajtók:
Érdekes utat futott be a keretszerkezetes ajtó, ami már több száz éve jelen volt a beltéri ajtók sorában, aminek oka abban rejlik, hogy a korábbi idők asztalos mesterei által használt alapanyagok, első sorban fűrészelt faanyagok,voltak alkalmasak a keretszerkezetek kialakítására.
Ezt a szerkezeti konstrukciót hozza vissza a napjaink ajtótrendjében jelentős szerepet kapott keretszerkezetes ajtók, tele, vagy üveg betéttel, rendkívül változatos formai megjelenésekben. Maga a szerkezet igen masszív, időtálló, jellemzően nem vetemedő,homogén anyagokból épül fel, és borítóanyagaik minden, egyéb ajtótípusoknál alkalmazott dekort felmutatnak. Néhány ízelítő a lehetőségekből:
Enteriör és forma keretszerkezetes ajtókra
A felületborítási választék itt is, mint már említettük, eltolódik napjainkban a markánsabb faerezetes és uni színek felé, követve az építészeti rendszereknél megjelent „trend” színvilágot.
Cikkünket hamarosan folytatjuk…