Beltéri ajtók – kialakulás és fejlődés Magyarországon.
A nélkül, hogy visszanyúlnánk a Frédi-Béni korszakhoz, szeretnénk Önöknek egy rövid áttekintést adni a hazai, beltéri ajtók, fejlődéséről .
A hazai ajtógyártás alapjait a kezdetekkor a fűrészipar fejlődése, fejlesztése határozta meg, mert talán nem meglepő (!), fából is lehet ajtót gyártani.
Eleinkre jellemző volt a gondosság és szervezettség, már az 1400-1500-as években uralkodói rendeletek szabályozták az erdőgazdálkodást, mint a bármely fával kapcsolatos, ipari tevékenység, alapját adó nyersanyagok biztosítását. Ebben a sorban megemlítendő Zsigmond király, Miksa, majd Mária Terézia rendeletalkotó tevékenysége, melyek igen szigorú rendet határoztak meg az erdőgazdálkodásban, a faanyagok előállításában.
Ebben az időszakban kizárólag kézműves, egyedi tevékenység jellemezte az épületasztalos ipar munkásságát, melyhez az ajtók gyártása is sorolódott. A mesterek jellemzően német, felvidéki és székely származásúak voltak, a termékek a napjainkig is megtalálható, vésett csapozású, tömörfa vagy lemezbetétes szerkezetek voltak.
Jellemző erre az időszakra, ami a XVII-XVIII.-ik századra tehető, hogy olyan komoly termékek készültek, mint pl. kastélyok, paloták 3-3,5 méter magas beltéri ajtói, gazdagon díszítve, faragva, amik mai gyártása is igen komoly feladat lenne. Nem kell ezen szégyenkeznünk, akkor a türelem és szaktudás volt az alapja a tevékenységnek, napjainkban a tömeges, racionalizált gyártás a cél!
A valós áttörés az 1900-as évek elején történt, természetesen még mindig csak az egyedi asztalos míveség terén, mivel ezen időszakban már közel 30.000 (!) egyéni asztalos és asztalos segéd tevékenykedett az akkori Magyarország területén.
Az első ipari jellegű beltéri ajtó gyártása érdekes módon a járműgyártáshoz kapcsolódott, mivel ebben az iparágban alkalmazták először a fa vázszerkezetek lemezelt borítását, mint karosszéria építési módot, és ezt vezették át az olcsó beltéri ajtó gyártás területére. Kiemelkedő képviselője volt ennek a szekciónak a budapesti Mahunka féle kocsigyár a mai Józsefváros területén. Más, épületasztalos gyártással foglalkozó cégek, akik beltéri ajtók gyártásával is foglalkoztak, jellemzően vízi utak mellett települtek, kapcsolódva a vízi szállítás előnyeit kihasználó fűrészüzemek adta ellátási lehetőségekhez, így Budapest térségében Ujpesten és Hároson, míg az országban Szegeden, Csongrádon, Szolnokon, Zala megyében (Dráva térsége), Baján telepedtek meg ezek a manufaktúrák.
A valós beltéri ajtó gyártó iparág gyakorlatilag az 1950-es években alapult hazánkban, mikor is a lakásépítések első hősi korszakának kiszolgálására létrejöttek az Épületasztalos és Faipari Vállalat telepei, fenyő keretszerkezetes, lemezbetétes, és lemezelt ajtók gyártására, melyek a kor akkori elvárása szerint hevedertokkal, gerébtokkal vagy pallótokkal készültek. Ezeket az ajtókat minden esetben natúr állapotban forgalmazták, a kezelés (olaj mázolás, zománcozás) a beépítés utánra maradt.
Az 1960-as 70-es években olyan mértékben növekedett meg az igény a tömeges lakásépítések révén a beltéri ajtók iránt, hogy az ország több pontján komoly fejlesztéseket hajtottak végre. ennek keretében megindult azon lemezelt ajtószerkezetek gyártása, melyek választékában már nem csak natúr farostlemez, vagy rétegelt lemez, hanem dekor felülettel ellátott farostlemez és furnérozott felület is megjelent. Megépültek a gyártó üzemek felületkezelő egységei is, így már készre lakkozott vagy festett ajtólapok is kikerülhettek ezen üzemekből. Az ajtók tokjainak gyártása nem követte ilyen léptékben a fejlődést, továbbra is a fenyő vagy kombinált (forgácslap-farostlemez rétegezésü) anyagú hagyományos, tehát palló, heveder és geréb tokok jellemezték ezt az időszakot.
Az ajtólapok belső szerkezete kezdetben fenyőbordás rácsszerkezet volt, amit később a farostlemez csíkokból felépülő vázbetét váltott fel, végül felhasználásra került a papírrács betét, ami napjainkig meghatározó a beltéri ajtó gyártásnál.
A házgyári építési rendszerek belépése volt az a pillanat, amikor egy újabb minőségi és egyben mennyiségi ugrás történt a hazai beltéri ajtógyártásban, igaz, ennek már volt külső gyártó belépése révén, nyugat-európai behatása is, mivel az akkori Ferencvárosi Épületasztalosipari Vállalatot a német SVEDEX cég megvásárolta, és az akkor legkorszerűbb technológiát telepítve, valóban korszerű termékekkel jelent meg a magyar piacon. Ezek az ajtók már utólag szerelhető (UTH) tokkal készültek, furnér vagy dekorfólia felület borítással. A típus és forma választék igen jelentős volt, úgy tele, mint üveghelyes, mi több készre üvegezett ajtók is készültek, rátét díszléces típusok mellett. Bevezetésre került a korábban elképzelhetetlen, dobozba csomagolt tokok forgalmazása, főbb alkatrészekben. A többi, a korábbi cégcsoporthoz tartozó, hazai üzem nem tudta a fejlesztéseit ilyen ütemben végezni, és sajnos szép lassan visszafejlődtek, termelésük évről-évre csökkent.
Evvel párhuzamosan, mivel óriási mennyiségi igény jelentkezett a hazai beltéri ajtó piacon, igen komoly mennyiségben került importból, elsődlegesen Romániából, piacra beltéri ajtó.
Visszatérve a hazai gyártáshoz, forgalmazáshoz, a 2000-es évek elejétől, a privatizációs folyamatok során, sorra alakultak a kisebb ajtógyártó és kereskedő cégek, melyek aztán valóban választékot teremtve, követve a nyugat-európai trendeket, úgy termék, mint gyártási struktúra tekintetében, meghatározókká váltak a magyar piacon, alapvetően rugalmasságuk révén.
Elkezdődött a hazai gyártású, utólag szerelhető tokos ajtók, formalemezes és síklemezes típusainak gyártása, először natúr, majd felületkezelt kivitelben, és termékkooperációval a ma is korszerű dekorfóliás ajtók gyártása, forgalmazása. Ez a termék jelentette a valós áttörést a hazai beltéri ajtó piacon, mivel viszonylag olcsó, könnyen beépíthető, széles színválasztékú termékcsalád jelent meg, és már a változó falvastagság sem okozott gondot az állítható tokrendszerek révén. Volt ennek a gyártási rendszernek egy hatalmas előnye, nevezetesen, hogy magyar méretrendszerben történt a gyártás, amit minden józan tervező, de még egy kőműves is tudott értelmezni.
Sok gyártó áldozott a legkorszerűbb technológiát megtestesítő berendezésekre, így nagy pontosságú megmunkáló gépekre, CNC vezérlésű egységekre, nem figyelmen kívül hagyva az alapanyag előkészítésben kulcsfontosságú korszerű szárító berendezéseket.
Az import választék is ugrás szerűen nőtt, mivel akik nem tudtak a gyártási folyamatokban részt venni, külföldi gyártók hazai képviseletét megalapítva igyekeztek minél nagyobb szeletet kikanyarítani a beltéri ajtó piacból. Ez hol sikerült, hol nem, sok látványos bukás kapcsolódik ehhez.
Napjainkban a hazai beltéri ajtópiac kiegyenlítődött, mindenki megtalálhatja az ízlésének, pénztárcájának megfelelő terméket, legyen az fenyőtokos lemezelt ajtó, dekorfóliás ajtó utólag szerelhető tokkal, CPL melamin acryl felületborítású laminált ajtó, ami méretre gyártható, PVC fóliás ajtó, 3D fóliás laminált ajtó, festett MDF ajtó, tömörfa ajtó, furnérozott ajtó, hogy csak a felület borításokat említsük, nem beszélve a formai, üvegezési, színbeli változatok sokaságáról.
Ma alapvetően kínálati piac van, így a Vásárló leg igényesebb elvárása is kielégíthető a szakkereskedésekben.