Naponta több alkalommal is nyitjuk – csukjuk lakásunk beltéri vagy bejárati ajtaját, nem is gondolván arra, hogy bizonyos alkatrészek nélkül ezt nem tudnánk megtenni. Egy ajtónak pántokra és csuklókra van szüksége ahhoz, hogy mozogni tudjon. Ezen fontos elemek már a komolyabb ajtók megjelenésénél (III. – IV. század eleje) is szükségszerűek voltak ahhoz, hogy egy ajtó betöltse szerepét.
Évszázadoknak kellett eltelnie ahhoz, hogy egy pánt elnyerje azt az egyszerű megjelenést, melyet a XXI. században alkalmaznak. Több esetben megtalálható még a kezdetleges típusú vasalat, mivel az akkori megjelenés még napjainkban is stílust képvisel, igazi kovácsművészet. Ezek a régi pántok, vasalatok hatalmas fa ajtók súlyával kellett, hogy megbirkózzanak, melyek akár 70 kg – ot is nyomhattak akkoriban. Súlyban mért biztonság a mai 10 – 25 kg – os ajtókkal szemben. Tehát, minél könnyebb egy ajtó, annál kisebb vasalatot igényel.
Kínálatunkban nemrégiben jelent meg a falcolatlan ajtók csoportja, mely nagy népszerűségnek örvend, kiváltképp azért, mert rejtett pánttal készülnek, így még esztétikusabb látványt nyújtanak.
A 1900 – as évek elején megjelent egy olyan szerelvény, mely az ajtó zárását segíti. Ez az ajtócsukó, melynek – működés szempontjából – két típusa említhető meg:
- csak mechanikus (rugóerő biztosítja a záródást)
- hidraulikus (egy rugós – karos rendszer hidraulikus csillapítással segíti a zárást)
Ezen szerkezeteket leginkább bejárati ajtóknál alkalmazzák, de ritkán fordul elő beltéri ajtó esetén. Ez utóbbi esetben azért nem a legjobb megoldás, mivel a szerkezet (mérete miatt) elég feltűnő lenne, ami esztétikai szempontból sem a legvonzóbb látvány.
Vendéglátó helyiségekben a „pincérajtó” szintén ajtócsukó szerkezettel van ellátva, vagyis lengő ajtók esetén is ezt alkalmazzák. Ezen ajtóknál fontos szempont, hogy mindkét irányba ki tudjon lengeni az ajtó. Egy állítható rugóerő biztosítja a zárást, melynek beállítására figyelni kell az esetleges balesetek elkerülése végett. Ezen ajtóknál fontos szempont, hogy mindkét irányba ki tudjon lengeni az ajtó.
A hidraulikus ajtózár egy olyan fejlett zárási rendszer, mely a nyitó erő energiájával vagy kisebb rugóerő segítségével zárnak. Nagyon magas a választási lehetőségek szintje, viszont vannak tények, melyekre érdemes odafigyelni.
Döntésnél fontos szempont:
- az ajtó súlya
- figyelni kell arra, hogy szilárd rögzítő pontra szereljük fel
- miután felszereltük, szabályozni kell a belső rugóerőt és a csillapítást
Abban az esetben, ha szükségesnek érezzük egy ajtózár felszerelését beltéri ajtónkra – a sok típus mellett – elég, ha egy olyan típust választunk, mely a legkisebb záróerővel bír.
Egy másik fontos eleme az ajtónak a zár, mely a kilincs működtetésében is nagyon fontos szerepet játszik.
Említettük, hogy a III. század környékén kezdtek el komolyabban foglalkozni az ajtók fejlesztésével, bár még elég gyenge volt akkoriban. Arra viszont rájöttek, hogy nagyobb a biztonságérzet, ha be is tudják zárni. Így nagyjából egy évtizeddel később, elkezdtek zárható ajtókat készíteni sokak örömére. Akárcsak a fent említett kulcselemeket, a zárakat is kovácsműhelyben késztették, és ugyancsak hosszú utat tettek meg addig, hogy elérjék azt a változatot, mely napjainkban található.
Nézzük azt a négy fajta mechanikus zárat, mely Hazánk beltéri ajtóinál leginkább alkalmazott típus. Ezek közül mindenki megtalálja a megfelelőt az adott helyiség számára.
- ha egy helyiség nyílászárójaként lucfenyő, lemezelt, netán formapréselt borítólemezes kivitelű ajtó van beépítve – egy bevéső zár ajánlott 55 – ös osztással, mivel ezen típus egyszerű ajtókhoz a legmegfelelőbb. Kiviteli szempontból a BB, PZ és WC áll rendelkezésre.
- a 72 – es osztású bevéső zár az a típus, mely a méretezés szempontjából megegyezik a német szabvánnyal. Ezért is ismert még DIN zár – ként is. BB és PZ kivitelben kapható.
- a DIN méret szerinti WC zárszerkezet, a 78 – as osztású bevéső zár
- előfordul még a BB, PZ, WC kivitelben található 90 – es osztású bevéső zár is
Megemlítendő még az elektromos zár (beltéri ajtók esetén nem alkalmazzák), a gömbzár, valamint a horogzár is. Ez utóbbit leginkább tolóajtók esetén alkalmaznak, ám nem túl gyakran.
Engedjék meg, hogy pár sorban említést tegyek a gömbzárról, mely – annak ellenére, hogy egy nagyon egyszerű szerkezet – ritkán adódik igény rá. Talán nem véletlen, hisz egy gyereknek kihívást jelent a kezelése, így mi sem egyszerűbb, minthogy becsapja az ajtót. Egy másik hátrány, hogy sérülést is okozhat, mivel a záródása kilóg egy tokból.
A zár típusainak leírásában található, kiviteli rövidítések, kifejezések értelmezése:
- BB – normál, sorozatkulcsos kivitel
- PZ – biztonsági zárbetéttel ellátható kivitel
- WC – az alsó részen fél fordítóval rendelkező kivitel
- osztás – az osztás száma egy távolságot jelöl, mely mindenkor a kilincstengely közepe és a kulcsnyílás vagy záró elem (WC zár) középpontjára vonatkozik
Több típusú zárat említettünk, de egy beltéri ajtó esetén, mindenképp figyelni kell a helység funkciójára: Nem igazán szükséges egy lakás esetén a biztonsági zárbetétes ajtó, kivéve esetleg egy irodaként funkcionáló helység, nagy érték, ne adj’ Isten fegyver, veszélyes tárgy.
A wc zár szerepét nem igazán kell bemutatni. Nem is kéne elgondolkodni az „ilyen zár legyen vagy kulcsos?” kérdésen, hisz a kulcs beletörhet a zárba… Bizony, nem szeretnénk órákon át üldögélni, arra várva, hogy valaki végre kiszabadítson bennünket átmeneti börtönünkből. Ehhez a zárszerkezethez az a fajta kilincs javasolt, mely belül egy reteszgomb, kívülről akár egy csavarhúzóval is nyitható, ha a szükség úgy hozza.
Hogyan ápoljunk, kenjünk egy zárszerkezetet, pántot? Mikor kerüljön erre sor?
Kérdések, mely mindannyiunk fejében felmerülnek. Az ajtót, ami Önhöz eljut, nem szükséges azonnal olajozni, kenni, mivel gyártáskor pont annyi kenőanyagot kap a szükséges pontokon, mellyel több éven át vígan éldegél.
Abban az esetben, ha úgy érezzük, hogy nem úgy működik, ahogy kéne – esetleg szorul (a szorulást többnyire a zárszerkezetnél, zárnyelvnél érezhetjük), a legjobb megoldás a grafitos spray vagy a WD 40. Mindkét termék szórható kenőanyag, mely előnyösebb, mintha zsíroznánk. Ez utóbbi használatával, megnehezítjük dolgunkat, mivel a por megtapad benne, ezáltal a zár szorosabb lesz.
+ 1 tanács
Elképzelhető, hogy már találkoztak olyan esettel (vagy hallottak róla), mely szerint – néhány hónappal az ajtócsere után – a zár elkezd szorulni, nehezen működni. Nem kell bosszankodni, lehet hisz lehet, hogy csak koszos, ami egy teljes felújítással járó ajtócsere esetén simán elképzelhető.
Miután leszerelték a zárat, érdemes papír felett finoman ütögetni, akár egy kupacnyi szemét is kipotyoghat belőle. Ha ezzel megvolnánk, jöhet az említett szórható kenőanyagok bármelyike, és a zár mehet is vissza a helyére.
Az említett problémát elkerülhetjük, ha takarításnál először porszívóval portalanítsuk a zárat, nyirkos (nem vizes!) kendővel töröljük át. Így nem fordul elő, hogy a port – nedves kendővel – beletöröljük a zárba.
A pántok, zsanérok szintén igényelnek némi karbantartást, azok megállapítása egyszerű: ha halljuk, hogy nyikorog, vagy súrlódó hangot ad, akkor illik megemelni enyhén az ajtólapot, a pántok közé WD40-et fújni, majd az esetleges felesleget letörölni. Ez például acélajtóknál negyedévente elvégzendő feladat, igaz, itt helye van a fújásnak, nem pedig az ajtólapot kell emelgetni. Szaküzletünkben természetesen ezeket is bemutatják!
